{"version":"1.0","provider_name":"I love Franciaorsz\u00e1g","provider_url":"https:\/\/ilovefrancia.cafeblog.hu","author_name":"I love Franciaorszag","author_url":"https:\/\/ilovefrancia.cafeblog.hu\/author\/i_love_franciaorszag\/","title":"110 \u00e9ve sz\u00fcletett Simone de Beauvoir","html":"

1908. janu\u00e1r 9-\u00e9n P\u00e1rizsban megsz\u00fcletett Simone de Beauvoir francia \u00edr\u00f3n\u0151, a feminizmus egyik \u00fatt\u00f6r\u0151je.\u00a0Kiemelked\u0151 alkot\u00e1sa a Mandarinok c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye \u00e9s az Egy j\u00f3 h\u00e1zb\u00f3l val\u00f3 \u00faril\u00e1ny eml\u00e9kei c\u00edm\u0171 \u00f6n\u00e9letrajzi tril\u00f3gi\u00e1ja.<\/h2>\r\n

 <\/p>\r\n

Mint a feminizmus jelent\u0151s ideol\u00f3gusa, a feminist\u00e1k szem\u00e9ben maradand\u00f3 \u00e9rdemeket szerzett, azonban b\u00edr\u00e1l\u00f3i - k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen az antifeministagondolkod\u00f3k - v\u00e9lem\u00e9nye szerint eszmeis\u00e9ge olyan hat\u00e1st gyakorolt, ami t\u00e1rsadalmi katasztr\u00f3f\u00e1hoz vezetett a 21. sz\u00e1zadra.\u00a0<\/span>\u00a0Irodalmi tev\u00e9kenys\u00e9ge is eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3, t\u00f6bb reg\u00e9ny \u00e9s essz\u00e9 szerz\u0151je.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\"\"<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\u00c9lete<\/span><\/h2>\r\n

Szigor\u00fa, katolikus csal\u00e1dban nevelkedett. Kora\u00e9rett gyermekkor\u00e1ban apja \u00edgy jellemezte: \u201eSimone \u00fagy gondolkodik, mint egy f\u00e9rfi!\u201d<\/i><\/strong> <\/sup> H\u00faga, H\u00e9l\u00e8ne de Beauvoir (Poupette) fest\u0151n\u0151 volt. K\u00fczdelm\u00e9t \u00e9s l\u00e1zad\u00e1sait a konformizmus ellen az Egy j\u00f3 h\u00e1zb\u00f3l val\u00f3 \u00faril\u00e1ny eml\u00e9kei<\/i><\/a> (M\u00e9moires d'une jeune fille rang\u00e9e) (1958) c. m\u0171v\u00e9ben jelen\u00edti meg, eml\u00e9kiratainak els\u0151 k\u00f6tet\u00e9ben (tov\u00e1bbi magyarul megjelent k\u00f6tetek: A kor hatalma<\/i><\/a> (La Force de l'\u00e2ge) (1960), A k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek hatalma<\/i> <\/a>(La Force des choses) (1963)). Tanulm\u00e1nyait a \u00c9cole normale sup\u00e9rieure-\u00f6n kezdte, ahol matematik\u00e1t \u00e9s irodalmat tanult. 1926-ban filoz\u00f3fi\u00e1t kezdett hallgatni a Sorbonne-on. Jean-Paul Sartre ut\u00e1n az \u00e9vfolyam m\u00e1sodik legjobb hallgat\u00f3ja volt.<\/p>\r\n

1929-ben pedag\u00f3gus szakvizsg\u00e1t tett filoz\u00f3fi\u00e1b\u00f3l, \u00e9s Marseille-ben (1931-1932), Rouen-ban (1933-1937), majd a p\u00e1rizsi Lyc\u00e9e Moli\u00e8re-ben (1938-1943) tan\u00edtott. Az irodalmi \u00e1tt\u00f6r\u00e9st A vend\u00e9g<\/i> (L'Invit\u00e9e) (1943) \u00e9s \u00a0A m\u00e1sok v\u00e9re<\/i> (Le sang des autres) (1945) c. m\u0171vei hozt\u00e1k meg, ett\u0151l kezdve az irodalomnak \u00e9lt.<\/p>\r\n

Sorbonne-on ismerkedett meg az egzisztencialista filoz\u00f3fussal \u00e9s k\u00e9s\u0151bbi \u00e9lett\u00e1rs\u00e1val, Sartre-ral. 1949-ben jelenik meg vil\u00e1gh\u00edr\u0171 k\u00f6nyve, a feminizmus alapm\u0171ve,<\/em> A m\u00e1sodik nem<\/i> <\/a>(Le Deuxi\u00e8me Sexe), mely a vil\u00e1gsikert is meghozza sz\u00e1m\u00e1ra<\/strong>.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Hossz\u00fa utaz\u00e1sba kezd eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban, \u00c9szak-, K\u00f6z\u00e9p- \u00e9s D\u00e9l-Amerik\u00e1ban, K\u00f6zel- \u00e9s T\u00e1vol-Keleten, Szovjetuni\u00f3ban \u00e9s K\u00edn\u00e1ban. Utaz\u00e1si \u00e9lm\u00e9nyeit \u00fatinapl\u00f3j\u00e1ban \u00e9s riportk\u00f6nyveiben r\u00f6gz\u00edti. A Mandarinok<\/i><\/a> (Les Mandarins) c. m\u0171v\u00e9\u00e9rt 1954-ben megkapja a Goncourt-d\u00edjat (Prix Goncourt) egy francia irodalmi d\u00edj, melyet az \u00e9v \"legjobb \u00e9s legk\u00e9pzelettelibb pr\u00f3zai m\u0171v\u00e9nek\" aj\u00e1nlanak<\/em>).<\/p>\r\n

Sartre-ral egy\u00fctt tiltakozott a vietnami \u00e9s alg\u00e9riai h\u00e1bor\u00fak ellen, akt\u00edv b\u00e9keharcos. Szerkeszt\u0151je lesz a Les temps modernes<\/i> c. lapnak. A 70-es \u00e9vekt\u0151l a m\u00e1sodik hull\u00e1mos feminista mozgalmak vezet\u0151je, els\u0151k\u00e9nt sz\u00e1ll s\u00edkra az abortusz b\u00fcntetlens\u00e9ge mellet<\/strong>t<\/strong><\/em>. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9se k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az egzisztencialista n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l felvetett mor\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sek, \u00e9s a n\u0151i sors, a n\u0151k szabads\u00e1gharca \u00e1llt. Sartre \u00e1pol\u00f3ja lesz eg\u00e9szen annak hal\u00e1l\u00e1ig (1980-ig). 1981-ben jelenik meg A b\u00facs\u00faz\u00e1s cerem\u00f3ni\u00e1ja<\/i> (La C\u00e9r\u00e9monie des adieux ) c. \u00edr\u00e1sa, melyben Sartre utols\u00f3 \u00e9veir\u0151l \u00edr. Beauvoir 1986. \u00e1prilis 14-\u00e9n halt meg (a p\u00e1rizsi Cimeti\u00e8re du Montparnasse-ban temett\u00e9k el.)<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

<\/span>Mag\u00e1n\u00e9lete<\/span><\/h2>\r\n

 <\/p>\r\n

1929 okt\u00f3ber\u00e9ben ugyan Sartre megk\u00e9rte a kez\u00e9t, de a h\u00e1zass\u00e1g m\u00e9gsem j\u00f6tt l\u00e9tre. Simone de Beauvoir az \u00e9lete v\u00e9ge fel\u00e9 \u00fagy nyilatkozott, hogy a h\u00e1zass\u00e1g nem volt lehets\u00e9ges, mivel nem volt hozom\u00e1nya. Ennek ellen\u00e9re \u00e9lethosszig tart\u00f3 kapcsolatot tartott fenn Sartre-ral. Beauvoir \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy soha nem h\u00e1zasodik meg \u00e9s k\u00f6z\u00f6s h\u00e1ztart\u00e1st sem tartott fenn Sartre-ral. Soha nem sz\u00fcletett gyermeke.<\/sup><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n[caption id=\"attachment_88\" align=\"aligncenter\" width=\"296\"]\"\" Sartre \u00e9s Beauvoir[\/caption]\r\n

 <\/p>\r\n

Biszexualit\u00e1s\u00e1t ny\u00edltan v\u00e1llalta<\/strong>.\u00a0<\/span>Mik\u00f6zben tan\u00e1rk\u00e9nt dolgozott, sz\u00e1mos kiskor\u00fa l\u00e1ny volt a szeret\u0151je, akiket Sartre-nak is bemutatott. (Ezeknek a kapcsolatoknak a term\u00e9szet\u00e9r\u0151l \u00e9letrajzi vita alakult ki.)<\/em><\/p>\r\n

Mindent \u00f6sszevetve \u00e9letrajzi adatai alapj\u00e1n kijelenthet\u0151, hogy Simon de Beauvoir efebofil<\/a> hajlam\u00fa volt<\/strong>. Egy kor\u00e1bbi di\u00e1kja, Bianca Lamblin, eredetileg Bianca Bienenfeld \u201eM\u00e9moires d'une jeune fille a rang\u00e9e\u201d<\/i> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben le\u00edrta, hogy amikor \u0151 kiskor\u00fa di\u00e1k volt, akkor tan\u00e1ra, Simone de Beauvoir szexu\u00e1lisan kihaszn\u00e1lta.\u00a01943-ban Simone de Beauvoir-t felf\u00fcggesztett\u00e9k tan\u00e1ri munk\u00e1j\u00e1b\u00f3l, amiatt a v\u00e1d miatt, hogy 1939-ben elcs\u00e1b\u00edtotta a 17 \u00e9ves tanul\u00f3l\u00e1nyt, Nathalie Sorokine-t.<\/p>\r\n

K\u00e9s\u0151bb Simone De Beauvoir - m\u00e1s francia \u00e9rtelmis\u00e9giekkel egyetemben - egy pet\u00edci\u00f3ban k\u00e9rv\u00e9nyezte, hogy<\/em> Franciaorsz\u00e1gban t\u00f6r\u00f6lj\u00e9k el a szexu\u00e1lis beleegyez\u00e9si korhat\u00e1r<\/strong>t, aminek eredm\u00e9nyek\u00e9nt gyermekekkel is lehetett volna szexu\u00e1lis kapcsolatot l\u00e9tes\u00edteni.<\/sup><\/p>\r\n

Simone de Beauvoir 1943-ban kiadott \u201eCame to Stay\u201d<\/i> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9ben fikt\u00edv alakban saj\u00e1t \u00e9s Sartre szexu\u00e1lis kapcsolat\u00e1t \u00edrja le egy testv\u00e9rp\u00e1rral, Olga Kosakiewicz-el \u00e9s Wanda Kosakiewic-el. Olga di\u00e1kl\u00e1ny volt a Ruen K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ban, ahol Simone de Beauvoir tan\u00edtott. Sartre kikezdett Olg\u00e1val, de a l\u00e1ny visszautas\u00edtotta, ezut\u00e1n Sartre helyette a n\u0151v\u00e9r\u00e9vel, Wand\u00e1val l\u00e9tes\u00edtett kapcsolatot. A reg\u00e9ny utal Simone de Beauvoir \u00e9s Sartre \u00f6sszetett kapcsolat\u00e1ra \u00e9s arra, hogyan hatott r\u00e1juk a k\u00f6z\u00f6sen fenntartott h\u00e1rmas kapcsolat. (Simone de Beauvoir \u00e9letrajz \u00edr\u00f3ja, Deirdre Bair, valamint Hazel Rowley is hosszan \u00e9rtekezik ezekr\u0151l a viszonylatokr\u00f3l k\u00f6nyv\u00e9ben<\/em>.)<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

1947-ben Beauvoir egy amerikai f\u00e9rfiba (Nelson Algren), olyannyira beleszeretett, - hogy egy feminist\u00e1t\u00f3l igen furcsa, \u00f6nal\u00e1rendel\u0151 hangv\u00e9tel\u0171 - szerelmes leveleket \u00edrt hozz\u00e1 ( Amerikai szerelem <\/em><\/a>)<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n[caption id=\"attachment_86\" align=\"aligncenter\" width=\"298\"]\"\" Beauvoir \u00e9s Nelson[\/caption]\r\n

 <\/p>\r\n

<\/span>Filoz\u00f3fi\u00e1ja \u00e9s feminizmusa<\/span><\/h2>\r\n

Beauvoir maga vallja \u00f6nmag\u00e1t, a filoz\u00f3fus Sartre mellett, els\u0151sorban \u00edr\u00f3nak, filoz\u00f3fiai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t pedig m\u00e1sodrang\u00fanak \u00edt\u00e9li. Ugyanakkor a mai kritika sok esetben filoz\u00f3fia m\u0171k\u00e9nt t\u00e1rgyalja \u00edr\u00e1sait. Beauvoir filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t t\u00f6bbnyire Sartre \u00e9s Merleau-Ponty ment\u00e9n szokt\u00e1k meghat\u00e1rozni, noha olykor mindk\u00e9t filoz\u00f3fusn\u00e1l radik\u00e1lisabban foglal \u00e1ll\u00e1st. Pour une moral de l\u2019ambiguit\u00e9<\/i> [El\u0151zetes a k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g mor\u00e1lj\u00e1hoz] (1947) c\u00edm\u0171 b\u00f6lcseleti \u00edr\u00e1s\u00e1ban egy mor\u00e1lis dilemm\u00e1t tematiz\u00e1l, melyet az ember abszol\u00fat szabads\u00e1g\u00e1nak egzisztencialista t\u00e9zise vet fel, ugyanis mik\u00f6zben a konvenci\u00f3kat megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151 egy\u00e9ni szabads\u00e1g d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa a felel\u0151s erk\u00f6lcsi v\u00e1laszt\u00e1s gyakorl\u00e1s\u00e1ban, maga az erk\u00f6lcs m\u00e9gis megk\u00f6veteli, hogy a m\u00e1sokra gyakorolt hat\u00e1suk miatt korl\u00e1tozzuk \u00f6nmagunkat.<\/p>\r\n

Tov\u00e1bbi filoz\u00f3fiai \u00edr\u00e1sa m\u00e9g a Pyrrhus et Cin\u00e9as<\/i> 1944-ben megjelent m\u0171ve. Mindemellett sz\u00e1mos filoz\u00f3fiai m\u0171 recenzi\u00f3j\u00e1nak szerz\u0151je (Sartre, Merleau-Ponty, L\u00e9vi-Strauss, de Sade). K\u00f6zismert, hogy Beauvoir tev\u00e9kenyen k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt Sartre A l\u00e9t \u00e9s a semmi<\/i> <\/a>c. k\u00f6nyv\u00e9nek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben, Sartre maga sem titkolta, hogy minden k\u00e9zirat\u00e1t el\u0151bb Beauvoir-val olvastatta el, majd annak \u00e9rt\u0151 kritik\u00e1j\u00e1t megfontolva, t\u00f6bbnyire azt be\u00e9p\u00edtve tette k\u00f6zz\u00e9 gondolatait.<\/p>\r\n

Simone de Beauvoir a francia egzisztencializmus \u00e9s a modern feminizmus egyik f\u0151 alakja, majd ezer oldalas A m\u00e1sodik nem<\/a><\/strong> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t, amely magyarul eddig csak r\u00e9szben jelent meg, sokszor a \u201efeminist\u00e1k bibli\u00e1jak\u00e9nt\u201d eml\u00edtik. A m\u0171 sz\u00e1mos feminista alapfogalmat el\u0151sz\u00f6r defini\u00e1l, \u00e9s megalapoz\u00f3ja a k\u00e9s\u0151bb l\u00e9trej\u00f6tt t\u00e1rsadalmi nemek elm\u00e9let\u00e9nek is. K\u00f6nyv\u00e9nek jelent\u0151s\u00e9ge \u00e9s hat\u00e1sa abb\u00f3l fakadt, hogy nemcsak \u00f6sszefoglalja a n\u0151k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, hanem g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1 veszi a n\u0151k v\u00e9lem\u00e9nye szerint al\u00e1rendelt helyzet\u00e9t \u00e9s elnyom\u00e1s\u00e1t, valamint sort ker\u00edt a n\u0151 biol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak kimer\u00edt\u0151 t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1ra is.<\/p>\r\n

Mindemellett foglalkozik az egzisztencialista szabads\u00e1g (immanencia-transzcendencia) k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel, \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi, gazdas\u00e1gi helyzet hat\u00e1sainak elemz\u00e9s\u00e9vel. A mai napig olvasott, sokszor id\u00e9zett m\u0171, melyet az egzisztenci\u00e1lis fenomenol\u00f3gia klasszikusak\u00e9nt lehet sz\u00e1mon tartani, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a n\u0151i, meg\u00e9lt tapasztalatok elemz\u00e9se tekintet\u00e9ben.<\/p>\r\n

\u00a0<\/h2>\r\n

<\/span>Feminizmus\u00e1nak kritik\u00e1ja<\/span><\/h2>\r\n

B\u00edr\u00e1l\u00f3i \u0151t teszik felel\u0151ss\u00e9 az\u00e9rt, hogy a feminizmus a m\u00e1sodik hull\u00e1m\u00e1ban kifejezetten f\u00e9rfiellenes, anyas\u00e1g \u00e9s csal\u00e1dellenes ir\u00e1nyt vett.\u00a0<\/p>\r\n

Gondolatai a n\u0151i nemi szerep tot\u00e1lis le\u00e9rt\u00e9kel\u00e9sek\u00e9nt \u00e9s elutas\u00edt\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151ek: \u201eA kamasz l\u00e1ny az\u00e9rt iszonyodik a haviv\u00e9rz\u00e9st\u0151l, mert j\u00f3v\u00e1tehetetlen\u00fcl besorolja az alacsonyabb rend\u0171, csonka emberi l\u00e9nyek kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba.\u201d<\/i> A n\u0151 \u201ebalsorsa az, hogy biol\u00f3giailag az \u00e9let reprodukci\u00f3j\u00e1ra rendeltetett.\u201d<\/i><\/sup><\/p>\r\n

Kritikusai szerint a csal\u00e1delleness\u00e9g<\/strong><\/em>et leplezetlen\u00fcl jelen\u00edti meg: \u201eA h\u00e1zass\u00e1g \u201evisszatasz\u00edt\u00f3 konvenci\u00f3\u201d<\/i><\/sup> \u201eM\u00edg le nem romboljuk a csal\u00e1dot a csal\u00e1d m\u00edtosz\u00e1val egy\u00fctt, a n\u0151k elnyomat\u00e1sa fennmarad.\u201d\u00a0<\/i><\/sup>\u201eA h\u00e1zass\u00e1g megk\u00e9tszerezi a csal\u00e1di k\u00f6telezetts\u00e9geket s minden egy\u00e9b t\u00e1rsadalmi gy\u00f6trelmet is.\u201d<\/i><\/sup> \u201eEl kellene tiltani, hogy a n\u0151nek egyed\u00fcli hivat\u00e1sa, szakm\u00e1ja lehessen a h\u00e1zass\u00e1g.\u201d<\/i><\/sup><\/p>\r\n

Anyas\u00e1gelleness\u00e9ge<\/strong><\/em> a b\u00edr\u00e1l\u00f3k szerint kifejezett \u00e9s vitathatatlan: \u201eAz \u00fagynevezett ,anyai \u00f6szt\u00f6n' nem l\u00e9tezik, legal\u00e1bbis ami az emberi fajt illeti...\u201d\u00a0<\/i><\/sup> \u201eEgyetlen n\u0151t sem szabad felhatalmazni arra, hogy otthon maradjon gyermeket nevelni... Az\u00e9rt nem szabad ilyen v\u00e1laszt\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edtani a n\u0151ket, mert ha van ilyen alternat\u00edva, t\u00fal sok n\u0151 fogja v\u00e1lasztani...\u201d\u00a0<\/i><\/sup>A magzat \u201ev\u00e9letlen burj\u00e1nz\u00e1s az anyam\u00e9hben, l\u00e9te nem igazolt.\u201d<\/i><\/sup><\/p>\r\n

forr\u00e1s<\/a>
foto<\/a><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Beauvoir egyik \u00e9letrajz\u00edr\u00f3ja Daniele Sallenave szerint fontos, hogy m\u0171veivel egy\u00fctt \u00e9rtelmezz\u00fck \u00e9s ismerj\u00fck meg Beauevoirt, ne pedig csak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szexu\u00e1lis kalandjai alapj\u00e1n - legyenek azok b\u00e1rmennyire fontosak.<\/strong><\/em><\/div>\r\n
\u00a0\u00a0\u00a0 Sallenave is osztja az a v\u00e9lem\u00e9nyt, hogy Sartre szexu\u00e1lisan hideg, macs\u00f3, autoriter \u00e9s f\u00e9lt\u00e9keny szem\u00e9lyis\u00e9g volt, \u00e9s Beauvoirban is fellelhet\u0151k az autorit\u00e1s jegyei, emellett Simone v\u00e1llaltan libertinista<\/u><\/a> volt. Sallenave szerint a l\u00e9nyeg, hogy Beauvoir v\u00e9gre kiker\u00fclj\u00f6n Sartre \u00e1rny\u00e9k\u00e1b\u00f3l. Hiszen Sartre klasszikus burzso\u00e1 f\u00e9rjk\u00e9nt k\u00f6nnyen elfogadta volna, hogy csak neki legyenek kalandjai Simone tudta n\u00e9lk\u00fcl, \u00e1m Beauvoir forradalmi akart lenni mindenben: a k\u00f6z- \u00e9s mag\u00e1n\u00e9let\u00e9ben egyar\u00e1nt. Nem illett bele a klasszikus feles\u00e9g skatuly\u00e1j\u00e1ba: \u0151 enn\u00e9l sokkal radik\u00e1lisabb volt.<\/div>\r\n
forr\u00e1s<\/a><\/em><\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

M\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny id\u00e9zet t\u0151le:<\/p>\r\n

\"Olyan f\u00e1raszt\u00f3 gy\u0171l\u00f6lni valakit, akit szeret az ember.\"<\/span><\/h3>\r\n

 <\/p>\r\n

\"Szerelm\u00fcnk szil\u00e1rd val\u00f3s\u00e1g volt: olyan elpuszt\u00edthatatlan, mint maga az igazs\u00e1g. Csak \u00e9ppen m\u00falt az id\u0151, \u00e9s \u00e9n nem tudtam r\u00f3la. Az id\u0151 foly\u00e1sa, a lefoly\u00f3 vizek er\u00f3zi\u00f3ja; az id\u0151 vizei elpuszt\u00edtott\u00e1k szerelm\u00e9t. \u00c9s az eny\u00e9met mi\u00e9rt nem?\"<\/em><\/span><\/h3>\r\n

 <\/p>\r\n

\"Az ember nem v\u00e1ltoztathatja meg az \u00e9let\u00e9t an\u00e9lk\u00fcl, hogy maga is meg ne v\u00e1ltozna.\"<\/em><\/span><\/h3>\r\n

 <\/p>\r\n

\"\u00d6nismeret nem garancia a boldogs\u00e1gra, csak lehet\u0151v\u00e9 teszi azt, de b\u00e1tors\u00e1got ad, hogy harcolj \u00e9rte.\"<\/span><\/h3>\r\n

\u00a0<\/h3>\r\n

Ezt is \u00e9rdemes elolvasni!<\/a><\/h3>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/ilovefrancia.cafeblog.hu\/files\/2018\/01\/simonedebeauvoir2-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}