Mont Saint Michel – Franciaország varázslatos zarándokhelye – videóval

Mont-Saint-Michel a Couesnon folyócska torkolatában, a La Manche csatornaárapálysíkságából kiemelkedő gránitszikla alkotta sziget, mely 1 km-re fekszik Franciaország normandiai partjaitól.

A sziget és a rajta található bencés apátság 1979-ben az elsők között került fel a UNESCO Világörökségi listájára. Mont-Saint-Michel egyike Franciaország legragyogóbb gyöngyszemeinek, ahova már több mint 1000 év óta zarándokok és utazók tömegei vándorolnak. A szigetet – mely még most is misztikus jelentőséggel bír – régen csak apály idején lehetett megközelíteni, így a csendes elszigeteltség a szigetre vonzotta a szerzeteseket, akik hamarosan egy kis kápolnát is építettek itt.

A legenda szerint Szent Aubert-nek, Avranches püspökének 708-ban megjelent Szent Mihály arkangyal, és azt parancsolta, hogy a sziklán építsen kolostort, amely első templomát 709. október 16-án fel is szentelték.

A katolikus hagyomány szerint Mihály arkangyal a 7 arkangyal (főangyal) egyike, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan. Így a kolostor legmagasabb tornyán (152 m) Mihály arkangyal szobra áll.

Az építkezést csodás események kísérték és hamarosan zarándokhellyé vált, ahol 966-ban bencés apátságot emeltek.

A bencés templom építését 1020-ban kezdték és a majdnem 100 évig tartó munkálatok végén egy román stílusú, félköríves ablakokkal díszített és vaskos falakkal alátámasztott kolostor született.

A sziget másik nevezetessége a La Merveille gótikus kolostor, amelyet 1211-ben II. Fülöp francia király kezdett el építtetni a sziget északi oldalán. A kolostor kárpótlás volt azért, mert a király 1203-ban felgyújtotta a templom nagy részét a szigetért folytatott harc során. A szigetért a középkorban véres harcok folytak, majd a százéves háború idején (15. század) erődített falakkal vették körül. A francia forradalom idején a bencés kolostort bezárták, és börtönné alakították át, mely börtön 1863-ig működött is.

1879-ben épült fel a szárazfölddel összekötő 1800 méter hosszú gát, így már nem tekinthető szigorú értelemben vett szigetnek:

2006. június 15-én Dominique de Villepin francia miniszterelnök bejelentett egy 150 millió eurós projektet, amelynek megvalósulását követően a Mont-Saint-Michel ismét árapályszigetté vált.

Mont-Saint-Michel-en az apátsági templomot és kolostort helyreállították és 1922-ben újra vallási szertartások színhelyévé vált. A kolostorerődítmény 1966-ban visszanyerte eredeti funkcióját, amikor is a szerzetesek az első kegyhely ezeréves jubileumát ünnepelték, és a vallási közösség visszaköltözhetett az apátság falai közé.

A szikla alján lakóházak és boltok sorakoznak, itt állandó a látogatók nyüzsgése, míg fent a hegytetőn, az apátság területén meglehetős nyugalomban a szerzetesek élik mindennapjaikat.

A falu kapuinál ér véget a „Paradicsom útja”, vagyis az a zarándokútvonal, amelyet a hívek Párizsból indulva tesznek meg. Ma évente 3,5 millióan látogatják ezt a csodás szigetet turisták és zarándokok egyaránt.