Életének 78. évében meghalt Peter Mayle brit író, számos romantikus regény, köztük a Provence-trilógia, és a Bor, mámor, Provence című nagy sikerű kötet szerzője, – jelentette az MTI.
Mayle rövid betegség után egy dél-franciaországi kórházban hunyt el csütörtökön – közölte a Twitteren az Alfred A. Knopf kiadó:
Mayle 30 éve hátat fordított eredeti hazájának, Angliának és a napsütötte Provence-ba költözött.
“Nem bírtam a rossz időjárást, az angol focirajongókat és a politikánkat. A konyha unalmas és a pubok is azok”
— mondta egy interjúban az író.
A regények nagy sikereinek azonban megvolt az ára is, első műveiben ugyanis írt saját lakóhelyéről is, aminek hatására Ausztráliából, Japánból, Németországból és a világ más országaiból érkeztek turisták a házához, akik előfordult, hogy úszómedencéjében is megfürödtek.
Mayle és felesége egy időben megelégelték ezt a helyzetet és az Egyesült Államokba “menekültek”. Nem sokáig bírták azonban ott, és visszatértek Provence-ba, ahol más házat kerestek maguknak.
foto: Getty Images
“Beleszerettem Provence-ba”
– mondta Mayle egy korábbi interjújában.
Ridley Scott brit filmrendező-producer korábban úgy nyilatkozott barátjáról és provence-i szomszédjáról, Mayle-ről, hogy az író “briliáns módon és humorosan” ragadta meg a britek és a franciák közötti különbségeket. (Scott rendezte a Bor, mámor, Provence filmváltozatát.) Egy kis ízelítő a filmből:
Most pedig nézzünk néhány idézetet tőle:
“Senkinek sem olyan vastag a bőr a képén, mint a napsütésre és ingyen szállásra vadászó embereknek.”
– 48. oldal, Peter Mayle: Egy év Provence-ban
“– Tudsz lovagolni?
– Naná. Miért, te nem?
Max Oscar Wilde nézetét osztotta, aki szerint a lovak mindkét részükön veszélyes, középütt pedig kényelmetlen jószágok…”
“Sose bízzunk meg a sarokba szorított ellenfélben, akinek nincs hova menekülnie. Mondják ugyanezt a patkányokról, meg a magas rangú kormánytisztviselőkről, ha rajtakapják őket letolt nadrággal vagy kasszában kotorászó kézzel.”
– 106. oldal, Peter Mayle: Kutyaélet
“Sötét, névtelenségbe burkolódzó üveg került elő: címke és keltezés nélküli, házilag főzött calvados, amelynek aromája könnyet csal az ember szívébe, gömbölydedsége betölti a szájat, sima melege pedig a torokból a gyomorba száll. „A gyomor napsütésének” nevezik.”
– 116-117. oldal, Peter Mayle: Bon appétit!
“Milyen kár, hogy a fényképezőgép nem képes megörökíteni az illatokat, mert egy remek, forró nyári nap Haute Provence-ban minden ízében van olyan emlékezetes, mint a napfénybe olvadó levendula- és zsályamezők látványa. Szikkadt föld és szikla, a gyógyfüvek fanyarsága, a meleg szellő, a fűszeres forróság illata – a táj lepárolt esszenciája. Egyszer minden bizonnyal ezt is palackozni fogják.”
“A provance-i darázs kicsi, de szörnyen csíp. Ráadásul orvul, lesből támad a medencében. Gyanútlan áldozata háta mögé evickél, megvárja, míg az fölemeli a karját és zutty! – egyenesen a hóna alá döf. A csípés több óráig fáj. Azok, akiket ilyesfajta támadás ért, nemegyszer védőruhát öltenek, mielőtt úszni mennek. Ez a vizes pólós női szépségverseny helyi változata.”
– 204. oldal, Peter Mayle: Örökké Provence
“…erről az apja egyik kedvenc mondása jutott eszébe: „A macskák lenéznek, a kutyák fölnéznek rád, de a disznók egyenest a szemedbe néznek.””
– 31. oldal, Peter Mayle: Hajsza a Cézanne-ért
“…az elképzelés, hogy egy csapat ír munkás megismerkedik a provence-i építkezés örömeivel – a nappal, az olcsó borokkal, a késlekedésre nyíló végtelen lehetőségekkel és egy olyan tulajdonossal, aki túl messze van ahhoz, hogy naponta háborgassa őket – vidám közjátékot ígért.”
– 90. oldal, Április, Peter Mayle: Egy év Provence-ban
“A szokásos Citroen deux chevaux modellt néztük ki, amely nem sokat változott az elmúlt huszonöt évben, így aztán minden faluban hozzá lehet jutni az alkatrészekhez. A kocsi mechanikusan alig bonyolultabb, mint egy varrógép, és minden valamennyire hozzáértő lakatos meg tudja javítani. Olcsó, és megnyugatóan alacsony a végsebessége. Azt leszámítva, hogy a felfüggesztés zseléből van, és ettől ez az egyetlen kocsi a világon, amelyben az ember tengeribetegséget kaphat, kedves és praktikus jármű.”
– Január, Peter Mayle: Egy év Provence-ban
(Az Egy év Provence-ban című regényét tucatnyi nyelvre fordították le és több millió példányban kelt el. Legnagyobb sikerei közé tartozik még a Hotel Pastis című regénye). Mayle korábban a reklámiparban dolgozott és írt nevelési tanácsadó könyveket, valamint gyerekeknek szóló felvilágosító könyveket is. A teljes lista:
Peter Mayle: Bor, mámor, Provence
Peter Mayle: Hotel Pastis
Peter Mayle: Hajsza a Cézanne-ért
Peter Mayle: Provence-i borbalhé
Peter Mayle: Monaco, mon amour
Peter Mayle: Bon appétit!
Peter Mayle: Provence A-Z-ig
Lee Child – Nora Roberts – Peter Mayle – Douglas Preston: A nehezebb út / Bukott angyal / Bor, mámor, Provence / Tyrannosaurus-kanyon
Peter Mayle: Kutyaélet
Dick Francis – Henry Denker – Frederick Forsyth – Peter Mayle: Veszélyes verseny / Kathy sorsa / Ikon / Mindent vállalok
Peter Mayle: Mein Jahr in der Provance
Peter Mayle: Chasing Cézanne
Peter Mayle: Bon Appétit! (angol)
Peter Mayle: A Good Year
Peter Mayle: Lecţii de franceză
Peter Mayle: Eine korsische Gaunerei
Peter Mayle: „Hogyan lesz a gyerek?”
Peter Mayle: A Year in Provence
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: